hajhullás

A demodex atka hajhullást okoz

A demodex atka teljes életciklusát a fejbőrön élősködve tölti. Napközben a hajtüszőkbe, faggyúmirigyekbe beépülve elszívja a táplálékot, fehérjéket, fontos tápanyagokat. A tápanyaghiánynak köszönhetően a hajszálak először elvékonyodnak, majd kihullanak.

Gyakori fejbőr viszketés az egyik jele

A demodex atkák éjjelenként a fejbőrön párkereső útra kelnek, és intenzív mozgásukkal irritálják az idegvégződéseket, ami a fejbőrön viszkető érzést okoz.

Pattanásos, érzékeny, gyulladt fejbőr

Ráadásul a lábukon baktériumokat, vírusokat hordozhatnak, amelyek további fertőzést váltanak ki. A demodex-ből származó váladék és az elhalt sejtek bőrérzékenységet okozhatnak.

Korpásodást is okozhat

Továbbá a demodex lábai irritálhatják a hámsejteket, ami azok túlburjánzásához vezethet, ez pedig bőrhámlást és korpásodást eredményez.

Közös fésű is terjesztheti

A demodex érintkezéssel terjed az egyik gazdaszervezetről a másikra. Lassan mozog, így ember és ember közötti közvetlen érintkezéssel ritkán szokott célba érni. Azonban az alvás időszakában – ha esetleg a párnánkat más is használja - van ideje átvándorolni.

Demodex atka - a hajhullást és aknét okozó szőrtüsző atka

A demodex egy apró, nyolclábú atka, amely 0,1-0,4 milliméter hosszú. A demodex fajok közül csak kettő élősködik az embereken: a Demodex folliculorum és a Demodex brevis.

A Demodex folliculorum beépül a hajtüszőkbe és elszívja a táplálékot, ezzel a haj szerkezetének károsodását okozza; ritkuló, egészségtelen hajat, hajvesztést és gyulladást okoz a környező szövetekben.

A Demodex brevis arcunk felszínén, a faggyúmirigyekben él, különösen az orr, és a szemhéj környékén, és a faggyúmirigyekben található fehérjékkel és zsírral táplálkozik. Emiatt a mirigyek elfertőződnek, begyulladnak, továbbá gyulladt pattanások és kiütések jelennek meg a bőrön.

Mindkét demodex faj jelenléte különösen erős károsodást okoz. A demodex teljes életciklusát a gazdaszervezeten élősködve tölti. Igen gyorsan szaporodik: egy alkalommal 12-14 petét rak le a hajtüszőkben, és a faggyúmirigyekben. Az atkák növekedése következtében a pórusok eltömődnek, és fertőzés alakul ki a környékükön. Teljesen kifejlődve az atkák elhagyják fészküket, párosodnak, és új tüszőben rakják le a petéiket, mely ciklus 14-28 nap között zajlik le. Napközben az atkák a tüszőkben maradva annak fehérjéit, táplálékait eszik, éjjelenként a fejbőrön párkereső útra kelnek, és intenzív mozgásukkal irritálják az idegvégződéseket, ami a fejbőrön viszkető érzést okoz.

Ráadásul a lábukon baktériumokat, vírusokat és rickettsiát hordozhatnak, amelyek további fertőzést váltanak ki. A demodextől származó váladék és elhalt sejtek bőrérzékenységet okozhatnak.

Továbbá a demodex lábai irritálhatják a hámsejteket, ami azok túlburjánzásához vezethet, ez pedig bőrhámlást és korpásodást eredményez.

A demodex érintkezéssel terjed az egyik gazdaszervezetről a másikra. (Nem kell megijedni, mert nagyon lassan mozog, így ember és ember közötti közvetlen érintkezéssel ritkán szokott célba érni. Annál veszélyesebb az alvás időszaka, mert a párnánkra kerülve, - ha esetleg más is használja – van ideje vándorolni. Sűrűn cseréljünk párnahuzatot, a kezelések idején minden nap!) A demodex resistens a kémiai szerekre.

Emberben a fiatal korcsoportoknak csak kis hányada fertőzött, de az idősek körében - magyarországi tapasztalt - a fertőzöttek aránya meghaladja a 40%-ot. A szőrtüszőatkák testében él a Bacillus oleronius nevű baktérium, egyes vélemények szerint e baktérium jelentős szerepet játszik az arcbőr rosacea néven ismert elváltozásának kialakulásában.

Egyes török és kínai vizsgálatok kapcsolatot mutatnak a Demodex-fertőzés és a basalsejtes rák (basal cell carcinoma) előfordulása között. Nem világos, hogy ez vajon ok-okozati összefüggésre utal-e. Elképzelhető, hogy a legyengült immunrendszerű emberekben mindkettő nagyobb eséllyel fordul elő, és ezért gyakoribb az együttes előfordulásuk, mint az véletlen alapon várható volna.